5. SÜLLŐ
Egyik legnemesebb hazai ragadozó halunk a süllő és egyben a sügérfélék legnagyobb képviselője vizeinkben. Feje hosszúkás, háta szürkészöld, oldala ezüstös színű. Szája csúcsbanyíló. A hátán kb. 10-12 sötét sáv látható, hátúszói és farokúszója is foltos. Színe élőhelyenként változó amit a víz jellege és aljzata befolyásol: a Balatoni süllők közismerten világosabbak más vizekben élőkhöz képest. 

Álló és folyóvizekben egyaránt előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat "fogasnak" vagy "fogassüllőnek" nevezik. Ezt a nevet a szájában levő 4 darab kapófogairól kapta (2 felül, 2 lent) melyek segítségével zsákmányol. 

Egészen az 1700-as évekig arról spekuláltak, hogy a süllő valami hibrid fajta, a csuka és a sügér keveréke lehet. Ezért adta neki a svájci zoológus Gessner az 1500-as években aLucio-perca nevet ami "csukasügért" jelent. A leírásában többek között a következőt olvashatjuk: "Ennek a különleges német halnak a feje egy csukáé de a testének többi része meg egy sügér". A tudományos nevét nem régen cserélték le Stizostedion lucioperca-ról Sander lucioperca-ra. 

A süllő elterjedt fajtája hazánkban a Kősüllő
Ívás ideje márciusban kezdődik 10 fokos vízben. Az ívóhelyet a hím süllő választja és az ikrák lerakása és kikelése alatt is őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. 

TÁPLÁLKOZÁS
kishalak, ikra, rákfélék, bogarak 

HORGÁSZATI SZABÁLYOZÁS
Horgászati tilalmi ideje: március 1 - április 30 
Legkisebb kifogható méret: 30 cm 


SÜLLŐHORGÁSZAT
Magyarországon gyakori horgászzsákmány, megtalálható szinte az összes folyó- és állóvízben. Horogvégre kaphatjuk élőhallal, halszelettel és pergetve is. Csalihalnak szélhajtóküszt, bodorkát vagy vörösszárnyú keszeget használjunk. 

Oxigénigényes hal, ezért eredményesen a folyó vizekben a kavargó, örvénylő részeken horgászhatjuk de még inkább azokat a helyeket látogatja ahol zúgók vannak: áteresztők, zsilipek és duzzasztók. A mederben nagyobb kő vagy tuskó mellett szívesen tanyázik, szereti a búvóhelyeket. 

A süllő kapási ideje tavasszal és ősszel napközben, nyáron pedig reggel, délután és éjszaka van. Nyáron esős és borult időben is kap. Rablására jellemző, hogy a kishalak legyezőszerűen menekülnek. Ha elvéti áldozatát, visszavonul a fedezékébe és nem üldözi tovább a prédát. 

Süllő horgászmódszerek: 
fenekezés, úszózás, pergetés

REKORDOK
Világrekord: 18,70 kg (1990 Ausztria, Duna, hossz: 116 cm) 
Magyarországon a legnagyobb 14,96 kg-os példányt 2007-ben fogták. 

források: http://www.horgasz.hu/page/200/art/480/akt/201/html/sullo.html

4. AMUR
Nevét az Amur folyóról kapta, Oroszország és Kína határfolyójáról, melynek középső és alsó szakaszán elterjedt. Gazdasági szempontból nagy jelentőségű halunk. A ponty mögött a távol-keleti származású busákkal együtt a halastavi termelés második vonalába tartozik. Jól fejlődik a dús növényzetű holtágakban, de szívesen telepítik horgászvizekbe is, mert kedvelt sporthal. Kis zsírtartalmú húsából kitűnő halételek készíthetők.

Megnyúlt testű, hengeres, oldalról enyhén lapított torpedó formájú, rendkívül izmos hal. Feje a testéhez képest kicsi. A száj félig alsó állású, a szájnyílás hátsó része enyhén lefelé lejt. Az ajkak jellegzetesen vastagok és kemények. A nagy szemek a megszokottnál alacsonyabban vannak. A széles homlokon az orrnyílások és a száj között sekély bemélyedés található. A robosztus test viszonylag kicsi úszókat visel. Pikkelyei nagyok, vastagok és kemények, kaudális peremüket sötét szegély övezi, ettől testén félholdakból álló mintázat látható. Háta zöldesbarna, oldala aranysárga, hasa piszkossárga színű. A mellúszók vörhenyesek, a többi úszó sötétszürke. Május-júniusban folyók, homokos, sóderes talajára rakja le ikráit.
Legkisebb kifogható méret: 40 cm

TESTHOSSZ ÉS TESTTÖMEG
60 évig is elél, elérheti az 1,5 méter hosszúságot és az 50 kg súlyt is. Évenként 2-3 kg a testsúly növekedése és ez idő alatt elfogyaszt 4-500 kg táplálékot. 

TÁPLÁLKOZÁS
Az első formált táplálékát apró plankton szervezetek adják, később lárvák. Fokozatosan tér át enzimrendszerének és tápcsatornájának teljes kifejlődése után a növények fogyasztására. Meghatározóvá a növényi táplálék 5-6 cm-es testhossz elérésekor válik. 2-3 éves korban a nád, sás fiatalabb hajtásait, a víz feletti növények aláhajló részeit is megeszi. Bizonyos táplálékszelektivitás megfigyelhető az amur esetében. Az élőhelyén található növényféleségek közül először a számára kedves tápláléknövényt kezdi fogyasztani, aminek következtében a mederfenntartási célokból telepített amurok tevékenysége kezdetben nem látványos eredményű. Intenzív növényfogyasztása miatt természetes vizekbe való kihelyezése ma már nem igazolható. Számos természetvédelmi probléma vetődött föl, többek között az, hogy a partvédő növénysávokban, vagy a vízterületen honos halfajok természetes ívóhelyében és ivadékbölcsőjében jelentős károkat okoz.

AMURHORGÁSZAT
Legeredményesebben a június-október időszakban horgászható. A hagyományos pontycsalik többségével fogható, általában pontyozás közben akad horogra. Csaliként használható főtt kukorica, különféle gyurmák, bojli, giliszta, tigrismogyoró, zöldborsó, csillagfürt, nádlevél. Erőteljesen védekezik, ezért nagy teherbírású készség használata indokolt. Horgászhatjuk úszós felszereléssel (osztott súlyú szerelék) 50 cm-es vízmélységtől vagy fenekező készséggel (csúszóólmos módszer) is. Fenekezésnél a horogelőkére fűzzünk fel egy hungarocell, technopufi vagy parafadugó darabot ami a fenék feletti lebegteti a csalit. Használjunk rövid 12-15 cm-es előkét ami már majdnem hozzáér az amur szájához. Horgászbotot hosszú, parabolaakciójút válasszunk (3,5 m) a dobósúlya 80-150 g legyen, mivel a fárasztáskor hosszú hirtelen kirohanásokkal védekeznek. Orsónak legalább 50-es zsinórkapacitásút érdemes használni, hogy 0,50 mm átmérőjű zsinórból férjen fel rá legalább 100 m. Zsinórt nyílt, tiszta, akadálymentes terepen 30-ast, akadós vízinövényzettel sűrűn benőtt helyeken 40-es használjunk. Horgászatára válasszunk vastag és bő öblűt, hogy a halat biztosan tartsa. A 2-es mérettől egészen a 3/0-ás méret a megfelelő. 

Van még egy módszer amit néhányan eredményesen használnak: a felúsztatott fenekező szerelék amikor a csali a vízfelszínen és az ólom a vízfenéken van. Ez a módszer nem túl mély tavakon lehet sikeres amikor az amurok a felszín közelében tartózkodva csipegetik a vízfelszínen úszó növényeket. A szerelékhez szükséges egy 40-80 grammos ólom és egy parafadugó, ami a vízfelszínen tartja a horgot amire nádlevelet, vagy egyéb vízinövényt tűzünk.

Szinte a nap bármely szakában horgászható az amur. Nyári hőségben a víz minden rétegében előfordulhat és éjjel kihúzódik gyakran a part közelébe. A legtöbb példányt a nyári hónapokban és nappal ejtik el. 4-6 napig a horgászat kezdete előtt érdemes 5-10 liternyi főtt kukoricával és néhány tucat bojlival beszórni a kiválasztott horgászhelyet. A bojlik optimális nagysága 18-22 mm. A nyári viharok alatti és a közvetlen utáni horgászat igen eredményes lehet. Egy másik eredményes etetési módszer ha 5 kg szárazkukoricát alaposan átmosunk majd egy vödörben felöntjük vízzel és így hagyjuk állni 2 hetet. Utána beleteszünk 2 kg fűmagot, hagyjuk összeérni. Az alap etetést viszonylag nagy területen érdemes alkalmazni (15-20 m²) és horgászás közben már csak a horog köré kell etetni.

Éjszakai horgászatnál a kicsit sárgább tónusú megvilágítás mellet horgásszunk. Túl nagy fénynél hal a felszínre húzáskor szinte megvadul és vannak olyan horgászok akik szerint a sárga fény vonzza az amurokat.

Magyarországi előfordulása: Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rába, Marcal, Rábca, Által-ér, Zala, Sió, Sárvíz, Kapos, Dráva, Mura, Tisza, Öreg-Túr, Szamos, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Zagyva, Hármas-Körös, Kettős-Körös, Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Maros, Balaton, Kis-Balaton, Fertő, Velencei-tó, Tisza-tó.

A hazai amur horgászrekord 40,50 kg (1993). 

források: http://www.horgasz.hu/page/200/art/354/akt/201/html/amur.html

MÉG EGY KIS ÉRDEKESSÉG A CSUKÁRÓL

A legenda szerint legnagyobb csukát a német Rhenbayern-ben fogták ki 1497-ben ami állítólag 5,8 méter hosszú volt és 250 kg. 

A csukaszörny kopoltyújánál egy rézgyűrűt találtak odaerősítve amin görög szöveg volt bevésve. Worms város korabeli püspöke úgy tolmácsolta a szöveget, hogy a csukát még II. Fredrik császár telepítette a halastóba 1230-ban. Európában minden nagyobb kolostornak volt vivarium-a, vagyis halastava, amelyben egészen a konyhára kerülésig élve tudták tartani az állatokat. 

A világ legnagyobb és legidősebb csukája 267 éves volt. A különleges fogás után a csuka húsát elküldték Filip választófejedelemnek Heidelbergbe ahol a legjobb szakács sütötte meg a legfinomabb vajban friss tormával fűszerezve. Az ízlelésnél különösen finomnak és élvezetesnek találták a csukahúst, ezért egy nagy lakomát rendeztek. 

Volt evés-ivás, játék, tánc a korabeli szokásoknak megfelelõen és sok vendég megízlelhette a különleges étket. A csuka hatalmas csontvázát megtartották és később kiállították Mannheimi katedrálison. Minden látogató meglepődött a csontváz méretein és természetesen rettentően büszkék voltak a német óriási viziszörnyre. 

Az 1800-as évek végén a csontvázat halkutatók vizsgálták meg és megállapították, hogy a koponya egy óriási csukától származik de a gigantikus csontváz ügyesen összeállított hamisítvány ami többféle hal csontjaiból ered.

 

források: http://www.horgasz.hu/page/1114/userid/37/BlogID/52/akt/1110/html/a-legnagyobb-csuka.html

3. CSUKA

Lapos fejő őshonos ragadozóhal ami szinte valamennyi édesvízünkben megtalálható a hegyvidéki patakok kivételével. Teste hosszúkás és erőteljes, a pikkelyek aprók, melyek átterjednek a fejre és a farokúszóra is. Színét meghatározza környezete és vizenként nagyobb eltérések is lehetnek. Hasa fehéres, úszói is tarkák. A leggyakoribb kinézet a sárgászöld, halványan csíkozott test. Feje lapos, orra a kacsa csőrére emlékeztet. Szája hosszúkás amiben tűéles fogak helyezkednek el. Falánk ragadozó, áldozatára gyorsan, lesből, takarásból támad, és ritkán hibázik. Ha mégis elvéti a támadást az első mozdulatra akkor nem üldözi áldozatát. Szájából, kissé hátra, befelé hajló fogai közül nincs menekvés. Nagyobb példányai esetlegesen, ritkán fürdőzőket is megharaphatnak, sekélyebb vizekben. Ívása február-március körülre esik. Ragadós ikráit a part menti növényzetre rakja, ezekből akár 200 000 darabot is képesek produkálni.

TESTHOSSZ ÉS TESTTÖMEG

Gyors növekedésű hal, egyéves korában eléri a 100 grammos súlyt és kedvező körülmények között 2 nyaras korában az 1 kg-ot. A felmelegedett vizekben nyáron bőséges táplálékhoz jut, az apróhalakat szívesen fogyasztja kedvére. növekedése ilyenkor gyors, 5 nyaras korára elérheti az 5 - 8 kg méretet is. 

HORGÁSZATI SZABÁLYOZÁS

Fogási tilalmi idő az ívás ideje, február 15. - március 31. 
Kifogható legkisebb mérete 40 cm. 

Hazánkban még megengedett az élőhalas horgászat ami Németországban már tilos. 

TÁPLÁLKOZÁS

A nála kisebb halakat úgy forgatja, hogy az fejjel lefelé csússzon a szájába. A víz tükre alatt leselkedik áldozataira akik akár a fajtestvérei is lehetnek. Megeszi az apró víziszárnyast, a békát, a pockot de a fő tápláléka az apróhal. Étvágya ősszel a legnagyobb és falánksága csak ívás idején mérséklődik meg nyáron egy hónapig szünetel a fogváltás idején. Egyes számítások szerint egy 8 éves csuka összesen 1400 darab halat eszik meg az életében. A nőstény példányok jóval nagyobbra nőnek (35 kg - 150 cm-ig) mint a hímek (10 kg - 100 cm-ig). 

CSUKAHORGÁSZAT

A csuka nappali ragadozó. A hidegebb napokon a csukakapások a nap déli óráira tehető. A nyári hónapokban viszont egészen más a helyzet, itt ugyanis a kifogott csukák zömmel a hajnali, reggeli és a késő délutáni órákban kerülnek horogra. De nem lehet pontos időpontot meghatározni, mivel nem lehet tudni, hogy épp a közelben lapuló csuka mikor éhezik meg. 

Horgászatánál drótelőkét kell alkalmazni, mert a fogai átmetszik a műanyagzsinórt, a zsákmányejtés esetén a horog szájfeszítő segítségével távolítható el, mert a harapása veszélyes. Nyáron kedveli az álló, illetve lassan folydogáló holtágakat és csak a kora reggeli vagy késő esti órákban táplálkozik. 

Folyóvizeken kedveli a növénnyel sűrűn benőtt partmenti részeket, ahol nincs ott szívesen beáll a meder egyenetlenségeibe, vagy közvetlenül part mellé. 

Borús esős időben egész nap kapásra bírható és kedvezően hat egy kis szél is. Erős szélben és a esőben a csuka visszahúzódik rejtekhelyére. Napsütéses időben, főleg nyáron csak a kora reggeli és a késő esti órákban táplálkozik. Áradás előtt fokozódik az étvágya és az ár levonulása után visszahúzódik mélyebbre. ilyenkor csak pergetve érdemes rá horgászni. Fárasztása rendkívüli élmény pergetés közben. Az áradás közben a partszélen tartózkodik kishalakra vadászva. 

A zsákmányhalat a farkánál kapja el, majd megforgatja a szájában, és fej felől nyeli el. Gyomornedve olyan erős, hogy a lenyelt acélhorgot is képes megemészteni. Télen is táplálkozik és sikeresen horgászható a lékből is. Ha jégen horgászunk nem is érdemes délelőtt 10 óránál korábban kimenni. 

Mindig olyan területre vessük be horgainkat, ahol csukarablást látunk és bátran dobjunk a vizinövényzet közvetlen közelébe mert ott van a legnagyobb esély a kapásra. Nagyot ránt a boton kapásnál úszón. A csalihalat mindig a derekán kapja el az úszót lerántja majd lassú oldal irányba indul. Ezek nagyon izgalmas percek de pár másodpercet várjun a bevágás előtt ne hamarkodjunk! Akasztás után semmiféleképpen sem szabad erőltetni csak ha akadó velé veszi az irányt ne húzzuk fel a felszínre mert annak végzetes következményei lehetnek mert a csuka leakadhat. A szájába nem szabad belenyúlni! 

Ha megakasztottál egy csukát (élővizen) és az a fárasztás közben leakad ne aggódj, mert ha ugyan oda vissza dobsz megint ráfog verni a csalidra, ha élőhal, ha műcsali. Ez is azt bizonyítja, hogy a csukáknak vadászterületei vannak, amit őriznek! Tehát ha egy helyen kifogsz egy példányt ne nagyon számíts a következőre, mert az a terület ahol a csukádat fogtad az az ő vadászterülete volt. Kell egy kis idő mire visszaáll ugyan arra a helyre egy másik példány. Élő, vadvizen keress új helyet lehetőleg érintetlen területet. Telepített vizeken (állatkertekben) tök mindegy, hogy hova dobsz! 

Magyarországon a csuka horgászható a Szávában, Murában, Balatonban, Dunában, Fertőben, Vágban, Kőrösben, Ipolyban, Szamosban, Marosban, Krasznában, Bodrogban, Berettyóban, Bódvában, Latorcában, Oltban, Sajóban, Szernyében, Zagyvában, továbbá a velencei, a kopácsi, a hódosi és a szarvasi tavakban. 

Csuka horgászmódszerek: 
Úszózás, pergetés, legyezés, könnyített fenekezés, lékhorgászat. 

REKORDOK

A legnagyobb csuka amit dokumentáltan kifogtak 150 centiméter hosszú volt, 35 kg és 30 éves. John Garwin fogása egy ír tóban 25 kg volt aminek a gyomrában találtak egy 5 kg-os sebes pisztrángot. Oroszországban és a régi szovjet tagállamok területén minden évben 20-25 kilós példányokat emelnek ki és néhány ekkora nagyságú csuka Svédországban is horogra akad néha. Magyarországon a rekord 20,47 kg és fogása 1994-ben történt. 

A leírások szerint legnagyobb csukát a német Rhenbayernben fogták 1497-ben és 250 kilós volt.

források: http://www.horgasz.hu/page/200/art/369/akt/369/html/csuka.html

2. HARCSA
A legnagyobb ragadozó halunk. Teste csupasz, nyálkás, teljesen pikkelytelen. Feje nagy és a széles száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajusszálat találunk amik a tájékozódást és ízlelést segítik. Apró tűhegyes fogai vannak (gerebenfogazat) ami reszelőre emlékeztet, szemei kicsik. Színe a fenékhez alkalmazkodik, többnyire fekete vagy szürke. Létezik albínó változata is amit pl. a Duna-Tisza-csatornán már fogtak. Társasan él 5-20 fős csoportokban alámosott mederrészekben, vízbe dőlt fák, tuskók és tavak nádszegélye mellett. A nappalt nyugalmi állapotban tölti, főként éjjel táplálkozó, rendkívül falánk ragadozóhal. Nagyon jó szaglással rendelkezik. Májustól júliusig ívik, ha a víz hőmérséklete tartósan elérte a 22 fokot. Az ívó helyen a hím készíti a fészket. A nőstény 60.000 ikrát rak le, amelyből 2,5-3 nap múlva bújnak ki az ivadékok.

TESTHOSSZ ÉS TESTTÖMEG
A kifejlett példányok 1-1,5 méteresek és 10-15 kg súlyúak. A harcsa az első életévében 15-20, a második évben 30-40, a harmadik és negyedik évben elérik az 50-80 centiméteres testhosszúságot és a 3 kg-os testtömeget. 

HORGÁSZATI SZABÁLYOZÁS
Horgászati tilalmi ideje: május 2 - június 15: a 80 cm alatti példányokat tilos kifogni 
Legkisebb kifogható méret: 50 cm 

TÁPLÁLKOZÁS
Mindenevő, hallal, rákokkal, piócákkal, békákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobb példányok vízközelben élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak. Egész éjjel keresi-kutatja táplálékát. Ahhoz, hogy 1-1 kilóval gyarapítsa súlyát, legalább 9-11 kilónyi táplálékot kell elfogyasztania. Rablásai rendszerint nem láthatóak, de sokszor vízörvényeket kelt forgásaival szürkületkor. Mindig a mély víz felől a sekély víz felé rabol. Halak közül inkább a kisebb példányokat ragadja meg hatalmas szája ellenére, tehát keszegeket, sügeret, compót szereti a legjobban. Zavaros, áradó vízben is táplálékot vesz magához. 

HARCSAHORGÁSZAT
A harcsa éjjeli ragadozó és a kapási idők is kitolódnak erre a napszakra. Kivétel az időjárás változása: a nyári fülledt melegben kirobbanó zivatarok előtt idegessé ingerlékennyé válik és szinte mindennek odavág ami elékerül. Ilyenkor érdemes pergető horgászattal próbálkozni. A vihar elcsitulása után már nem mozog. Sötétedés után már érdemes bevetni a harcsára felcsalizott horgot de ha éjfélig nincs kapásunk, kár tovább próbálkozni. A napfelkelte előtti órákban is érdemes próbálkozni. A vizszintingadozásra is reagál a harcsa, ilyenkor kihúzódik egészen a partmenti vizekre is. Áradás előtt jobb a kapókedve, áradáskor étvágyát megtartja, az ár levonulása után visszahúzódik a fenékre. Áradás idején a víz elönti az árteret és onnan számos bogarat, férget, pockot hoz a víz magával, és a harcsa ilyenkor halat is ritkán fogyaszt. 

A Dunántúlon fekvő Pécsi-tóban olymértékben elszaporodtak a harcsák, hogy gyéríteni kellett az állományt, így minden horgásznak aki 20 kg feletti testsúlyú harcsát fogott ki a következő évre szóló területi jegyet kapott. 

Magyarországon a leggyakoribb előfordulási helyek a Balaton, Dráva, Duna, Maros, Tisza, Körösök, Mura, Duna-Tisza-csatorna, Sajó, Zagyva, Fonyódi árok, Velencei tó, Fertő tó. Sok magyar horgász keresi fel Olaszországban a Pó folyó deltáját harcsahorgászatra. 

Harcsa horgászmódszerek: 
Fenekezés, úszózás, kuttyogatás, felszíni harcsázás, mélyvízi csúszóólmos. 


REKORDOK
Hazánkban fogott, hitelesen lejegyzett, eddigi legnagyobb példánya 113 kg, 230 cm. 2010 május 10-én fogta Kovács Gábor a Töröcskei tavon. 

A Dnyeperben 330 kg-os kb. 80 éves példányt is jegyeztek de sok történet kering kapitális harcsákról. 
Sok magyar, és külföldi egyaránt előszeretettel látogatja az Olaszországban található Pó folyót harcsa fogásának reményében, és itt rendkívül nagy és erős példányok is megtalálhatóak.

források: http://www.horgasz.hu/page/200/art/492/akt/201/html/harcsa.html

1. PONTY
Legismertebb és legnépszerűbb halunk. Előfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint. Szereti a náddal szegélyezett, jól felmelegedő, iszapos aljzatú sekélyebb tavakat és lassan folyó vizeket. 

Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. A bajusz által könnyen megkülönböztethető a kárásztól. Három sorban elhelyezett öt garatfog, a hát és alsó úszóban lévő erős bognártüske jellemzi. 

Az életmódjára az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Előfordul enyhén sós vizekben is (brack) de alapvetően édesvízi hal. 

Eredetileg Ázsiából származik de ezt többen cáfolják. Alakváltozatai közé tartozik a pikkely nélküli bőrponty és a csak néhány pikkelyt viselő tükörponty. Ritkább változata a hazánkban veszélyeztetett állatfajták közé tartozó nyurgaponty. Tudományos neve a görög küprinosz (cyprinos) és a latin karpio (carpio) szavakból állt össze. Mindkettő szó jelentése ponty. Japánul a koi szó pontyot jelent. 
Ívás ideje május - július között. Egy nagyobb méretű nőstény 300 000 - 1 500 000 ikrát rak. Életkora elérheti a 40 évet is.

TESTHOSSZ és TESTTÖMEG
55-70 cm ivarérett korában és 5-8 kg súlyú. Háromnyaras korára kedvező feltételek mellett elérheti a 40 centiméteres hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Maximális mérete hazánkban kb. 25-30 kg, hossza 1,2 méter. 

HORGÁSZATI SZABÁLYOZÁS
Horgászati tilalmi ideje: május 2 - június 15 
Naponta 3 darabnál többet kifogni tilos! 
Legkisebb kifogható méret: 30 cm 

TÁPLÁLKOZÁS
Vízinövények fiatal hajtása, vízi rovarok, rovarlárvák, csigák, pióca, vándorkagyló, alga és más növényi táplálékok. Különösen kedveli az iszapos részeken meghúzódó árvaszúnyoglárvát. A táplálkozást befejezi +8 C° vízhőmérséklet alatt de előfordul, hogy jég alól is sikeresen fogható. 

PONTYHORGÁSZAT
Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buborékokból (túrás) következtethetünk vagy a vízből való kiugrása esetén kánikulában. Nyári melegben gyakran feljön a vízfelszínre levegőt szippantani (pipál) a víz alacsonyabb oxigéntartalma miatt de ilyenkor a legnehezebb megfogni. Nagyobb pontyok a nádasokban járatokat vágnak, melyek közelében főleg úszós módszerrel eredményesen foghatók. 

Érzékeny az időjárásra, frontokra és légáramlatokra. Nyáron fülledt melegben az étvágya csökken de vihar előtt, amikor hűvösebb lesz a levegő, eredményesen horgászható. Frontmentes időjárásban is eredményesen zsákmányolható. Étvágytalanná válik a ponty a folyóvizekben is, ha erősebb az apadás. Megnő az étvágya, ha lassan árad a víz. Meleg időszakban legtöbb vizünkön a hajnali, kora reggeli és a napnyugta előtti órák a legjobbak. Kora tavasszal és késő ősszel viszont a kapások zöme a déli és délutáni órákra esik. 

Magyarországon a gyorsabb folyású patakok, folyók kivételével az összes folyóvizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Rába, stb.), tavainkban, tározóinkban (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, stb.), fő- és öntöző csatornáinkban igen elterjedt és gyakori zsákmány. 

Ponty horgászmódszerek: 
fenekezés, úszózás, bojlizás. Az egyik leggyorsabban fejlődő pontyhorgászmódszer a bojlizás.

REKORDOK
A magyar ponty rekord 32,33 kg. A világrekordok szinte évröl évre dőlnek meg: 
37,68 kg - Franciaország, 2005 május. 
38,45 kg - Németország, 2007 június, 20 mm-es Mako bojlival fogták. 
42,6 kg - Anglia, Kent, 2010 január. 
44,905 kg - Franciaország, Dijoni Le Grevier tó, 2010 szeptember. 

források: http://www.horgasz.hu/page/200/art/357/akt/201/html/ponty.html

Az elkövetkező napokban a Magyarországon élő őshonos vagy nem őshonos halakat fogom bemutatni.