Lapos fejő őshonos ragadozóhal ami szinte valamennyi édesvízünkben megtalálható a hegyvidéki patakok kivételével. Teste hosszúkás és erőteljes, a pikkelyek aprók, melyek átterjednek a fejre és a farokúszóra is. Színét meghatározza környezete és vizenként nagyobb eltérések is lehetnek. Hasa fehéres, úszói is tarkák. A leggyakoribb kinézet a sárgászöld, halványan csíkozott test. Feje lapos, orra a kacsa csőrére emlékeztet. Szája hosszúkás amiben tűéles fogak helyezkednek el. Falánk ragadozó, áldozatára gyorsan, lesből, takarásból támad, és ritkán hibázik. Ha mégis elvéti a támadást az első mozdulatra akkor nem üldözi áldozatát. Szájából, kissé hátra, befelé hajló fogai közül nincs menekvés. Nagyobb példányai esetlegesen, ritkán fürdőzőket is megharaphatnak, sekélyebb vizekben. Ívása február-március körülre esik. Ragadós ikráit a part menti növényzetre rakja, ezekből akár 200 000 darabot is képesek produkálni.
TESTHOSSZ ÉS TESTTÖMEG
Gyors növekedésű hal, egyéves korában eléri a 100 grammos súlyt és kedvező körülmények között 2 nyaras korában az 1 kg-ot. A felmelegedett vizekben nyáron bőséges táplálékhoz jut, az apróhalakat szívesen fogyasztja kedvére. növekedése ilyenkor gyors, 5 nyaras korára elérheti az 5 - 8 kg méretet is.
HORGÁSZATI SZABÁLYOZÁS
Fogási tilalmi idő az ívás ideje, február 15. - március 31.
Kifogható legkisebb mérete 40 cm.
Hazánkban még megengedett az élőhalas horgászat ami Németországban már tilos.
Kifogható legkisebb mérete 40 cm.
Hazánkban még megengedett az élőhalas horgászat ami Németországban már tilos.
TÁPLÁLKOZÁS
A nála kisebb halakat úgy forgatja, hogy az fejjel lefelé csússzon a szájába. A víz tükre alatt leselkedik áldozataira akik akár a fajtestvérei is lehetnek. Megeszi az apró víziszárnyast, a békát, a pockot de a fő tápláléka az apróhal. Étvágya ősszel a legnagyobb és falánksága csak ívás idején mérséklődik meg nyáron egy hónapig szünetel a fogváltás idején. Egyes számítások szerint egy 8 éves csuka összesen 1400 darab halat eszik meg az életében. A nőstény példányok jóval nagyobbra nőnek (35 kg - 150 cm-ig) mint a hímek (10 kg - 100 cm-ig).
CSUKAHORGÁSZAT
A csuka nappali ragadozó. A hidegebb napokon a csukakapások a nap déli óráira tehető. A nyári hónapokban viszont egészen más a helyzet, itt ugyanis a kifogott csukák zömmel a hajnali, reggeli és a késő délutáni órákban kerülnek horogra. De nem lehet pontos időpontot meghatározni, mivel nem lehet tudni, hogy épp a közelben lapuló csuka mikor éhezik meg.
Horgászatánál drótelőkét kell alkalmazni, mert a fogai átmetszik a műanyagzsinórt, a zsákmányejtés esetén a horog szájfeszítő segítségével távolítható el, mert a harapása veszélyes. Nyáron kedveli az álló, illetve lassan folydogáló holtágakat és csak a kora reggeli vagy késő esti órákban táplálkozik.
Folyóvizeken kedveli a növénnyel sűrűn benőtt partmenti részeket, ahol nincs ott szívesen beáll a meder egyenetlenségeibe, vagy közvetlenül part mellé.
Borús esős időben egész nap kapásra bírható és kedvezően hat egy kis szél is. Erős szélben és a esőben a csuka visszahúzódik rejtekhelyére. Napsütéses időben, főleg nyáron csak a kora reggeli és a késő esti órákban táplálkozik. Áradás előtt fokozódik az étvágya és az ár levonulása után visszahúzódik mélyebbre. ilyenkor csak pergetve érdemes rá horgászni. Fárasztása rendkívüli élmény pergetés közben. Az áradás közben a partszélen tartózkodik kishalakra vadászva.
A zsákmányhalat a farkánál kapja el, majd megforgatja a szájában, és fej felől nyeli el. Gyomornedve olyan erős, hogy a lenyelt acélhorgot is képes megemészteni. Télen is táplálkozik és sikeresen horgászható a lékből is. Ha jégen horgászunk nem is érdemes délelőtt 10 óránál korábban kimenni.
Mindig olyan területre vessük be horgainkat, ahol csukarablást látunk és bátran dobjunk a vizinövényzet közvetlen közelébe mert ott van a legnagyobb esély a kapásra. Nagyot ránt a boton kapásnál úszón. A csalihalat mindig a derekán kapja el az úszót lerántja majd lassú oldal irányba indul. Ezek nagyon izgalmas percek de pár másodpercet várjun a bevágás előtt ne hamarkodjunk! Akasztás után semmiféleképpen sem szabad erőltetni csak ha akadó velé veszi az irányt ne húzzuk fel a felszínre mert annak végzetes következményei lehetnek mert a csuka leakadhat. A szájába nem szabad belenyúlni!
Ha megakasztottál egy csukát (élővizen) és az a fárasztás közben leakad ne aggódj, mert ha ugyan oda vissza dobsz megint ráfog verni a csalidra, ha élőhal, ha műcsali. Ez is azt bizonyítja, hogy a csukáknak vadászterületei vannak, amit őriznek! Tehát ha egy helyen kifogsz egy példányt ne nagyon számíts a következőre, mert az a terület ahol a csukádat fogtad az az ő vadászterülete volt. Kell egy kis idő mire visszaáll ugyan arra a helyre egy másik példány. Élő, vadvizen keress új helyet lehetőleg érintetlen területet. Telepített vizeken (állatkertekben) tök mindegy, hogy hova dobsz!
Magyarországon a csuka horgászható a Szávában, Murában, Balatonban, Dunában, Fertőben, Vágban, Kőrösben, Ipolyban, Szamosban, Marosban, Krasznában, Bodrogban, Berettyóban, Bódvában, Latorcában, Oltban, Sajóban, Szernyében, Zagyvában, továbbá a velencei, a kopácsi, a hódosi és a szarvasi tavakban.
Csuka horgászmódszerek:
Úszózás, pergetés, legyezés, könnyített fenekezés, lékhorgászat.
REKORDOK
A legnagyobb csuka amit dokumentáltan kifogtak 150 centiméter hosszú volt, 35 kg és 30 éves. John Garwin fogása egy ír tóban 25 kg volt aminek a gyomrában találtak egy 5 kg-os sebes pisztrángot. Oroszországban és a régi szovjet tagállamok területén minden évben 20-25 kilós példányokat emelnek ki és néhány ekkora nagyságú csuka Svédországban is horogra akad néha. Magyarországon a rekord 20,47 kg és fogása 1994-ben történt.
A leírások szerint legnagyobb csukát a német Rhenbayernben fogták 1497-ben és 250 kilós volt.
A leírások szerint legnagyobb csukát a német Rhenbayernben fogták 1497-ben és 250 kilós volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése