1. PONTY
Legismertebb és legnépszerűbb halunk. Előfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint. Szereti a náddal szegélyezett, jól felmelegedő, iszapos aljzatú sekélyebb tavakat és lassan folyó vizeket. 

Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. A bajusz által könnyen megkülönböztethető a kárásztól. Három sorban elhelyezett öt garatfog, a hát és alsó úszóban lévő erős bognártüske jellemzi. 

Az életmódjára az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Előfordul enyhén sós vizekben is (brack) de alapvetően édesvízi hal. 

Eredetileg Ázsiából származik de ezt többen cáfolják. Alakváltozatai közé tartozik a pikkely nélküli bőrponty és a csak néhány pikkelyt viselő tükörponty. Ritkább változata a hazánkban veszélyeztetett állatfajták közé tartozó nyurgaponty. Tudományos neve a görög küprinosz (cyprinos) és a latin karpio (carpio) szavakból állt össze. Mindkettő szó jelentése ponty. Japánul a koi szó pontyot jelent. 
Ívás ideje május - július között. Egy nagyobb méretű nőstény 300 000 - 1 500 000 ikrát rak. Életkora elérheti a 40 évet is.

TESTHOSSZ és TESTTÖMEG
55-70 cm ivarérett korában és 5-8 kg súlyú. Háromnyaras korára kedvező feltételek mellett elérheti a 40 centiméteres hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Maximális mérete hazánkban kb. 25-30 kg, hossza 1,2 méter. 

HORGÁSZATI SZABÁLYOZÁS
Horgászati tilalmi ideje: május 2 - június 15 
Naponta 3 darabnál többet kifogni tilos! 
Legkisebb kifogható méret: 30 cm 

TÁPLÁLKOZÁS
Vízinövények fiatal hajtása, vízi rovarok, rovarlárvák, csigák, pióca, vándorkagyló, alga és más növényi táplálékok. Különösen kedveli az iszapos részeken meghúzódó árvaszúnyoglárvát. A táplálkozást befejezi +8 C° vízhőmérséklet alatt de előfordul, hogy jég alól is sikeresen fogható. 

PONTYHORGÁSZAT
Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buborékokból (túrás) következtethetünk vagy a vízből való kiugrása esetén kánikulában. Nyári melegben gyakran feljön a vízfelszínre levegőt szippantani (pipál) a víz alacsonyabb oxigéntartalma miatt de ilyenkor a legnehezebb megfogni. Nagyobb pontyok a nádasokban járatokat vágnak, melyek közelében főleg úszós módszerrel eredményesen foghatók. 

Érzékeny az időjárásra, frontokra és légáramlatokra. Nyáron fülledt melegben az étvágya csökken de vihar előtt, amikor hűvösebb lesz a levegő, eredményesen horgászható. Frontmentes időjárásban is eredményesen zsákmányolható. Étvágytalanná válik a ponty a folyóvizekben is, ha erősebb az apadás. Megnő az étvágya, ha lassan árad a víz. Meleg időszakban legtöbb vizünkön a hajnali, kora reggeli és a napnyugta előtti órák a legjobbak. Kora tavasszal és késő ősszel viszont a kapások zöme a déli és délutáni órákra esik. 

Magyarországon a gyorsabb folyású patakok, folyók kivételével az összes folyóvizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Rába, stb.), tavainkban, tározóinkban (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, stb.), fő- és öntöző csatornáinkban igen elterjedt és gyakori zsákmány. 

Ponty horgászmódszerek: 
fenekezés, úszózás, bojlizás. Az egyik leggyorsabban fejlődő pontyhorgászmódszer a bojlizás.

REKORDOK
A magyar ponty rekord 32,33 kg. A világrekordok szinte évröl évre dőlnek meg: 
37,68 kg - Franciaország, 2005 május. 
38,45 kg - Németország, 2007 június, 20 mm-es Mako bojlival fogták. 
42,6 kg - Anglia, Kent, 2010 január. 
44,905 kg - Franciaország, Dijoni Le Grevier tó, 2010 szeptember. 

források: http://www.horgasz.hu/page/200/art/357/akt/201/html/ponty.html